13 hátborzongató tény Csernobillal kapcsolatban

Jó esély van arra, hogy te is láttad már a HBO minisorozatát, ami napjaink legfelkapottabb és legmegrázóbb sorozata. 

A Csernobil hiteles forrásokon és dokumentumokon alapszik. Nagyon sok új dolgot tudhattál meg a sorozatnak köszönhetően, de talán még mindig mutathatunk neked újat, mint amilyen ez a 13 rendkívül hátborzongató tény!

Íme, 13 kegyetlen tégy Csernobillal kapcsolatban:


1. Hasonló a Hirosimai eseményekkel

A csernobili reaktor közelében kb. 30 000 ember volt, amikor 1986. április 26-án felrobbant. A sugárzásnak kitett személyek körében átlagosan körülbelül 45 rem (rem a sugárterhelés mértékegysége) kaptak, ami hasonló volt ahhoz, amit a túlélők szenvedtek el, amikor ledobták az atombombát 1945-ben Hirosimára. De az is igaz, hogy a kibocsátott sugárzás mennyisége 100-szor erősebb, mint az atombombák által kibocsátott sugárzás, amit Nagasaki-ra és Hirosimára esett.


2. Nem volt elszigetelő épület

Mint ahogy a sorozatból megtudtuk, az erőműnek nem volt biztonsági intézkedése ilyen esetekre vagyis Csernobil nem rendelkezett egy elszigetelő épülettel. Egy ilyen épület általában kupola alakú és acél-vasbetonból készül, hogy a baleset során a légkörbe kibocsátott hasadási termékeket korlátozza. Mint amilyen a mostani szarkofág a reaktor felett.


3. Nem pusztult ki teljesen a vadvilága

A csernobili területet a robbanás után kiürítették; amint az emberek elmentek, a házi és vadállatokat elkezdték irtani, hogy ne terjesszék tovább a sugárfertőzöttséget. Napjainkban a területet farkasok (számuk a hétszeresére nőtt a korábbiakhoz képest), őzek, jávorszarvasok, gímszarvasok és vaddisznók lakják. Ez nem jelenti azt, hogy a sugárzás jó a vadon élő állatok számára, mivel még mindig jóval alacsonyabb az ottani populáció más európai területekhez képest. Viszont a csernobili körüli 30 km-es kizárási zónában élő állatoknak magasabb a halálozási aránya, és megnövekedett genetikai mutációk a születés során.


4. Írországba is eljutott a radioaktív eső

Radioaktív eső esett olyan messze jutott, hogy Írországba is elért. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország volt a leginkább érintett ország. A csernobili szennyeződés 63% -át kapták.


5. A sugárzástól lett vörös az erdő

A közeli erdőt a katasztrófa közelében "Vörös-Erdőnek" nevezik, mivel a sugárzás fényes gyömbérszínt adott a növényzetnek. Ez a 30 km-es zóna legszennyezettebb része. A nagy részét ledózerolták és új fákat ültettek, amik idővel szintén betegek lesznek.


6. Svédország volt az első, aki észlelte a katasztrófát

Svédország volt az első ország, amely tájékoztatta a világot a katasztrófáról, mivel az ukrán kormány úgy döntött, hogy először titokban tartja a csernobili robbanást.


7. Akár 90.000 ezer áldozata is lehet

Nehéz megbecsülni, de a végső csernobili halálozási szám 4000 és 90 000 ember között lehet. Ez a szám magában foglalná a kezdeti robbanásból származó két halálesetet, a következő hónapokban történt 29 akut sugárbetegségből eredő halálesetet, valamint azt a több ezer embert, akik a sugárzással kapcsolatos okok miatt meghalhatnak.


8. Elszabadult a radiofóbia

A becslések szerint 100 000–200 000 abortusz történt Európában Csernobil után a „radiofóbia” eredményeként. A Live Science szerint: „Sok orvos egész Kelet-Európában és a Szovjetunióban azt tanácsolta terhes nőknek, hogy vessék alá magukat abortusznak, hogy elkerüljék a gyermekek születési rendellenességeit, bár a tényleges sugárterhelés mértéke, amit ezek a nők tapasztaltak túl alacsony volt ahhoz, hogy problémákat okozzanak. "


9. Vannak, akik még ott élnek

Bár illegális, de vannak emberek, akik még mindig ebben a 30 km-es kizárási zónában élnek. Becslések szerint 130–150 ember él itt - sokan közülük idősebb nők, akik még mindig gazdálkodnak a családjuk földjén.


10. A gyerekek körében is megnőtt a rákos megbetegedések száma

Ukrajnában a katasztrófa utáni első öt évben a gyermekeknél a rákos megbetegedések több mint 90% -kal nőttek. A baleset utáni első 20 évben mintegy 5000 pajzsmirigyrákot regisztráltak Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban 18 év alatti emberek körében.


11. 2000-ig működött a csernobili atomerőmű

A csernobili atomerőmű ténylegesen folytatta a működését egészen 2000 decemberéig. A kép bezárási ceremónián készült.


12. Még több ezer év, mire újra biztonságos lesz a terület

Becslések szerint a csernobili körüli terület nem lesz biztonságos az emberek számára még legalább 20-24 000 évig.


13. 11 RBMK reaktor működik Oroszországban

A csernobili eset után rengeteg biztonsági fejlesztésen esetek át a reaktorok, hogy többé ne történhessen ilyen katasztrófa. 2019-től Oroszországban még 11 működő RBMK reaktor működik.

forrás: noiportal.hu
Close Menu